Békamentés Farmoson

2010. április 3-án Farmosra látogattunk el, hogy részt vehessünk a Békamentésen, és segítsünk átjutni a békáknak az úton.


Farmos közelében tavasszal a barna ásóbékák a földalatti telelő helyükről nagy csapatokban indulnak a 311-es út túloldalán található szaporodó helyükre, a Nagy-nádas
felé. A természetvédők a vándorlási útvonalat keresztező műút mentén terelő kerítést állítottak fel, és vödröket ástak le. Mi segítettünk nekik összegyűjteni az
éjszaka folyamán a vödrökbe esett békákat, átvittük az út túloldalára, és a Nagy-nádas vízében elengedtük őket. Eközben közelebbről is megismerkedtünk a békák
életével, viselkedésével és a rájuk leselkedő veszélyekkel.

A mocsárrét időszakos vízállásában a barna ásóbékán kívül egy másik békafajjal is találkoztunk: vöröshasú unkák százai gyűltek itt össze szaporodni. A közeli patakban
pedig vízibolhákat és kandicsrákokat figyelhettünk meg.

A békamentés után Farmos határában kirándulgattunk. A Hajta Természetismereti Túra útvonalán pallókon haladva bejártuk a Nagy-Nádast, és az út mentén virágzó tavaszi héricseket láthattunk, valamint egy apró, de annál kedvesebb békára bukkantunk: egy zöld levelibéka bújt meg a fű között. Végigsétálunk a Sóvirág tanösvényen is, ami a híres farmosi szikes területeket mutatja be. Itt megfigyelhettük a szikesedés különböző fázisait, jellemző formaképződményeit, valamint a sajátos növény- és állatvilágát. Végül ellátogattunk a Vízparti Élet Házába, ahol további élő békákat, teknősöket, siklókat és halakat valamint kitömött madarakat láthattunk.
Köszönetünket szeretnénk kifejezni a Jane Goodall Rügyek és Gyökerek Egyesületnek, valamint a Tápió Természetvédelmi Egyesületnek, hogy megszervezték a békamentést, és  mi is részt vehettünk rajta, valamint Flórián Norbertnek a rengeteg hasznos ismeretért és idegenvezetésért!

Köszönjük mindenen lelkes résztvevő diáknak a békák megmentésében nyújtott segítséget!

„Amikor hallottuk, hogy van ilyen lehetőség az iskolában, rögtön az jutott eszünkbe, hogy jó móka lesz. A megérzésünk beigazolódott, bár nem teljesen erre számítottunk. Az elképzelésünk a következő volt: legalább száz béka ugrál egy mezőn egy út mellett, és mi rohanva kapkodjuk össze őket egy vödörbe, és átvisszük az úton túlra. Sajnos a hideg idő miatt csupán öt békát találtunk a kirakott vödrökben, így hát csak ennyit tudtunk megmenteni. Kicsit elcsüggedtünk de nem adtuk fel. Jól éreztük magunkat, szép volt a táj, és sok érdekes dolgot mondtak az állatokról meg növényekről. Tudjuk ajánlani mindenkinek.„

Borsos Barbara és Kenesei Bálint 9.a

A Békamentésen résztvevő diákok névsora
Borsos Barbara 9.a
Borsos Bence 9.a
Kenesei Bálint 9.a
Lázár Deniel 9.c
Matúz Csange 9.f
Omernik Mihály 9.f
Papp Tamás 11.a
Stark Bertalan 9.c
Turmann Dóra 11.a
Ungor Csilla 11.a

Képek a békamentésről